Chip 1996 April

home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search

/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9512 / HALOZAT.CD < prev next >

Wrap

Text File | 1996-03-19 | 14KB | 232 lines

@VAz ISDN közelében@N @VHálózatolvasztó tégely@N Egyre több cég használ nagyszámú, egymástól távoli helyeken mûködô számítógépet. Kezdetben ezek a gépek önállóan dolgoztak, de késôbb felmerült az igény arra, hogy bármely géprôl elérhetô legyen a többi is. îgy születtek meg a lokális hálózatok. Ez azonban rögtön elôhozta azt a kívánságot is, hogy az egyes hálózatokat egy még nagyobb hálózatba integrálják, melyen keresztül a világ bármely két pontján levô számítógép elérhesse egymást. îgy születtek olyan világméretû hálózatok, mint az Internet. Néhány éve pedig azon dolgoznak a szakemberek, hogyan lehetne a különbözô szolgáltatásokat egyetlen hálózatba integrálni, melyen keresztül az adatátvitel mellett hangot, faxot vagy akár képet is el lehetne juttatni az egyik helyrôl a másikra. Erre a célra jött létre az ISDN, amely -- az európai szabványosítás után -- néhány hónapja már Magyarországon is igénybevehetô (bár jelenleg még csak Budapest belsô kerületeiben). Mivel az ISDN az igazi újdonság most egész Európában, cikkünkben errôl igyekszünk bôvebb információt nyújtani, megemlítve más hálózatokat is, például az Ethernetet és az ATM-et. A hálózati szabványok világában egyre inkább az az elvárás, hogy ugyanazon a hálózaton bonyolódjon le mind az adatátvitel, mind a telekommunikáció. Egy általános megállapodás révén jött létre az ATM (Asynchronous Transfer Mode -- aszinkron átviteli eljárás), amelyet nagysebességû lokális és nagy kiterjedésû hálózatoknál alkalmaznak. Mielôtt rátérnénk erre, tisztáznunk kell néhány fogalmat. @VA csomagkapcsolt hálózat@N A legtöbb nagytávolságú hálózatban egy alhálózat két jól elkülöníthetô elemcsoportból áll: az átviteli vonalakból (áramkörök) és a kapcsolóelemekbôl. A kapcsolóelemek speciális (specializált) számítógépek, amelyek több átviteli vonalhoz kötôdnek, s ezek összerendelését (kapcsolását) végzik. Amikor a kapcsolóelemhez egy adat érkezik valamelyik vonalon, akkor ez egy kimeneti vonalat választ, s továbbítja az információt. E kapcsolóelemeket gyakran nevezik IMP-nek is (Interface Message Processor -- interface üzenet feldolgozó). Vonalakból és kapcsolóelemekbôl bonyolult hálózat építhetô. Amikor egy alhálózatban egy adatcsomag ilyen kapcsolóelemeken keresztül utazik, akkor a közbülsô kapcsolóelemek a bemenetükön kapott csomagot tárolják, míg megfelelô kimeneti vonaluk fel nem szabadul, s ha felszabadult, akkor továbbítják azt. Az ilyen elven mûködô alhálózatoknak több elnevezése is elterjedt: két pont közti (point--to--point), tároló és továbbító (store--and--forward) vagy csomagkapcsolt (packed switched) alhálózat. (A csomagkapcsolás esetén az adatblokkok mérete korlátozott, ez különbözteti meg az üzenetkapcsolástól. A csomagkapcsolás azért elônyösebb, mert a kapcsolóelemek így könnyebben tudják tárolni az adatokat, nem beláthatatlan hosszúságú üzenetfolyamokra kell felkészülniük. Különbözô elvek, eljárások születtek arra nézve, hogy egy adatcsomag a kapcsolóelemeken keresztül utazva sikeresen eljusson a feladótól a címzett célállomáshoz. Ez összetett probléma, most nem foglalkozunk vele, de azért gondoljunk csak bele, milyen nehéz lehet azt megoldani, hogy ha például egy vonal nagyon foglalt vagy netán elromlott, akkor dinamikusan egy új útvonalat kell választani, s más kapcsolóelemeken keresztül kell lebonyolítani a forgalmat, vagy egyszerûen csak gondoljunk arra, hogy ha sok kapcsoló elem van egy ilyen alhálózatban, akkor a kapcsolóelemek honnan tudják, hogy merre kell továbbítani a csomagot?! @VAz ATM@N Az ATM is tulajdonképpen a csomagkapcsolt hálózat elvére épül. Åltalában optikai szállal vannak összekötve az ATM kapcsolóelemek, ennek megfelelôen nagy, 100--1000 Mbit/s sebességû átvitel érhetô el, akár nagy távolságú átvitelnél is. Az ATM ábrán látható, hogy több ATM kapcsolóelem összekötésével nagytávolságú hálózat (WAN) is létrehozható, s ha a gazdaállomások (host) egy kapcsolóelemhez kötôdnek, akkor helyi hálózat (LAN) jön létre. Az átvitt adatok sokfélék lehetnek: audio és video információk, adatok, beszéd... @VAz Ethernet@N 1975-ben a Xerox cég kifejlesztett egy kísérleti hálózatot, amely olyan jól sikerült, hogy ezek alapján 1982-ben a DEC és az Intel közösen a Xeroxszal részletesen specifikálta az Ethernet hálózatot. Az Ethernet azóta világkarriert futott be. Ennek fô oka egyszerûsége, alacsony ára és kompatibilitása. Az Ethernet @Kfizikai@N specifikáció: a számítógépeket összekötô kábelt és a számítógépekben levô interface-kártyát, illetve mûködését specifikálták. Azt, hogy a kommunikáció milyen magasabb szintû protokollal történik, a számítógép szoftvere határozza meg. Ezért lehetséges, hogy több teljesen különbözô számítógép (például PC, Macintosh, Sun stb.) ugyanarra a hálózatra kapcsolódjon, és kommunikáljon egymással. Az Ethernet hálózat eredeti adatátviteli sebessége 10 Mbit/s volt. A nemrég elfogadott új szabvány ezt 100 Mbit/s-ra emelte, ehhez megfelelô új berendezések kellenek. A hálózatban az egyes állomások (számítógépek) által küldött adatcsomagok hossza eltérhet, s a hálózat egy adó forrástól egy vagy több fogadó állomás felé képes továbbítani az adatokat. A kétirányú adatkapcsolatot az adatcsomagok küldôinek gyors változása biztosítja. Egy adatcsomag egy címbôl és információs adatokból áll. A hálózatra kapcsolódó minden állomásnak eltérô címe van. Minden állomás figyeli a hálózaton az adatfolyamot, s az adatcsomagot csak akkor fogadja, ha a saját címét érzékelte a vonalon -- így biztosítható, hogy csak a kívánt állomás vegye az üzenetet. Lehetséges úgynevezett broadcast üzenet adása is, melyet minden állomás vesz. Ha egy állomásnak mondanivalója van, akkor megnézi a vonalat, hogy éppen foglalt-e, van-e rajta adatforgalom. Ha nincs, lefoglalja a vonalat, s elkezdi az adást. Azért kell lefoglalni a vonalat adás elôtt, mert ha két vagy több állomás egyszerre akar adni, ütközés lép fel. Ezt az adó állomások érzékelik és abbahagyják az adást. Ütközés után az adó állomás egy véletlenszerûen meghatározott ideig várakozik, majd ismételten megpróbálkozik az adással. Ezért elméletileg elôfordulhat, hogy egy állomás sokáig nem jut szóhoz, de a gyakorlatban ez nem szokott elôfordulni. Az Ethernet nagyon kedvelt, széleskörûen elterjedt hálózat, mivel egyszerû, megbízható, olcsó, s különbözô kommunikációs protokollokat tud kiszolgálni. Nagy hátránya az, hogy csak helyi hálózatok valósíthatók meg vele, távoli gépek (hálózatok) nem köthetôk össze közvetlenül Etherneten. @VAz ISDN@N E probléma egyik feloldása az ISDN. Az ISDN (Integrated Services Digital Network -- integrált szolgáltatású digitális hálózat) lehetôséget nyújt arra, hogy egyetlen digitális vonalon keresztül hangot, képet vagy adatokat továbbítsunk bárhonnan bárhova, a pénztárcánkhoz mért sebességgel. Mindez egy európai szabvány szerint mûködik -- így nemzetközi szinten is használható ez a hálózat, a mindenki által ismert telefonos szolgáltatások egyszerûségével. Azt is mondhatjuk, hogy az ISDN a mai telefónia továbbfejlôdési útja. Kétféle ISDN csatlakozást lehet rendelni: az alapcsatlakozás egyetlen érpáron keresztül biztosít két, egyenként 64 kbit/s sebességû felhasználói B-csatornát, továbbá egy 16 kbit/s sebességû jelzésátviteli D-csatornát. E csatornák külön-külön és együtt is használhatók. Például lehetôség van arra, hogy az egyik B-csatornán beszélgessünk partnerünkkel, míg -- ezzel párhuzamosan -- a másikon egy faxot küldjünk neki, illetve a két B-csatornát egyszerre felhasználva, mindkettôn keresztül adatot küldve elérhetjük a 128 kbit/s adatátviteli sebességet. Ugyanígy, a két B-csatorna kombinációjával nyílik lehetôség képtelefonálásra is. Házon belül 8 készülék csatlakoztatható ehhez úgy, hogy mindegyik végberendezésnek közvetlen címe lesz, így bármely készülék név szerint hívható. A primer csatlakozás nagyobb cégek részére nyújt 30 darab 64 kbit/s sebességû B-csatornát, illetve egy szintén 64 kbit/s sebességû jelzésátviteli D-csatornát két érpáron keresztül. Az ISDN ezen kívül még sok szolgáltatást is nyújt a használóinak. A már korábban is igénybevehetô telefonos Digifon szolgáltatások (hívásátirányítás, hívásvárakoztatás, rövidített hívószámok, híváskorlátozás stb.) mellett az ISDN alkalmas egy sor további igény kielégítésére is, például lehetôséget nyújt a hívó és a kapcsolt vonal azonosítására, az azonosítás letiltására, díjazási információk továbbítására, gyors (1--2 másodperc alatti) hívásfelépítésre, 400 dpi felbontású oldalak faxolására átlagosan 3 másodperc alatt (G4-es csoportú fakszimile), képtelefonálásra és videokonferenciára, nagysebességû (64--128 kbit/s) adatfile-továbbításra, helyi számítógépes hálózatok összekapcsolására stb. Természetesen az ISDN új, digitális készülékeket igényel. Azonban az újfajta ISDN (házi) telefonközpontokkal meglévô, nem ISDN készülékeinket is használhatjuk az ISDN hálózaton keresztül. Ekkor a legtöbb ISDN szolgáltatást nem tudjuk használni, de drágán beszerzett készülékeinket tovább használhatjuk. A (házi) telefonközpontra meg amúgy is szükség van, mivel az ISDN már alapcsatlakozásnál is két vonalat biztosít a hálózat használójának, melyeket kényelmesen csak egy központ tud számunkra kezelni. Végül ejtsünk néhány szót arról, kinek éri meg az ISDN-be pénzt befektetni: elsôsorban a nagyobb cégeknek, akik a több millió forintos primer csatlakozás és az új ISDN végberendezések költségét a gyors és biztonságos adatátvitel, a jó minôségû hangátvitel és az új szolgáltatások (például videokonferencia) révén gyorsan viszontláthatják. A magánszemélyeknek talán elérhetetlennek tûnik ez az új hálózat, de ez -- az európai (fôleg a németországi) tendenciát nézve -- gyorsan változni fog. Jelenleg a Matáv 90 ezer Ft-ot kér a régi analóg vonal cseréjéért, de ezért a vásárló két kiváló minôségû digitális vonalat kap. Az új csatlakozás létesítése ennek a duplájába kerül, viszont ez lehetôséget nyújt arra, hogy gyorsan telefonhoz jusson az is, aki több ezredikként vár évek vagy évtizedek óta telefonra. (Ebbôl már több jogi probléma is adódott, mivel az elôírás szerint az igénylési sorrend szerint kell kielégíteni az igényeket, így elvileg -- amíg van analóg telefonvonalra várakozó -- nem lehetne eladni az adott helyen új ISDN csatlakozásokat.) A fenti csatlakozási díjakhoz jön még hozzá az ISDN berendezések több tízezer forintnál kezdôdô ára. Ezzel azonban el is mondtuk az ISDN hálózat ""hátrányait". A havi elôfizetési alapdíj jelenleg 2200 Ft, ami két digitális vonalért elfogadható összeg, míg a beszélgetési díjak megegyeznek az analóg hálózat beszélgetési díjaival. (A primer csatlakozásnál a helyzet annyiban tér el, hogy a 30 csatorna havi díjaként 20 ezer forint körüli összeget kell fizetni.) A Matáv év végéig bevezetett akciója lehetôvé teszi mindenki számára, hogy analóg vonalát ISDN vonalra cserélje, és az év végén döntsön arról, hogy meg akarja-e tartani azt (és kifizeti-e a csatlakozási díjat), vagy minden további költség nélkül visszatér a régi központjához. @KVidor Róbert@N @<9512\ATMc.gif>■■@N Az ATM felépítése @<9512\ISDNALAc.gif>■■@N Az ISDN alapcsatlakozás @<9512\ISDNPRIc.gif>■■@N Az ISDN primer csatlakozás @<9512\ISDNLANc.gif>■■@N LAN-ok összekapcsolása ISDN-en keresztül